2010. november 30., kedd



Adventi fények: a szeretet nevében


Tudtad, hogy a keresztény hagyomány szerint a karácsonyi ünnepkört advent első vasárnapjától, vagyis a december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól számítjuk, és ez a szép és remélhetőleg békével teli hosszú ünnep egészen vízkeresztig, vagyis január 6-ig tart?
Az advent kifejezés eljövetelt jelent, és a keresztény hit szerint a Jézus eljöttét megelőző időszakot szimbolizálja, amely négy vasárnapot és négy hetet foglal magába.
iStockPhoto

Természetesen azt, hogy ma kinek mit jelent és mennyire fontos advent üzenete, azt senki nem kéri számon, csakis rajtunk múlik, mennyi szeretettel, illattal és fénnyel töltjük meg a várakozás heteit és az azt követő ünnepet.
Mit szimbolizál az adventi koszorú?
Advent szimbóluma az adventi koszorú, amelynek hagyománya még a pogány világba nyúlik vissza, amikor is fűzfavesszőből, szalmából, esetleg örökzöldekből szellemeket távol tartó szent koszorúkat készítettek maguknak őseink, és aztán otthonuk bejárata fölé akasztva védték a ház népét, a családot a téli sötétségben lopakodó ártó szellemektől. Az adventi koszorút éppen ezért (hiszen függesztették), még nem gyertyákkal, hanem szalagokkal díszítették, és a szalagok színének külön jelentése volt: a piros az életet, a zöld a bőséges termést, az arany pedig az életet teremtő fényt jelképezte. A mi adventi koszorúinkon is visszaköszönhetnek ezek a színek, bár a keresztény kultúra más színeket részesít előnyben. A katolikus hagyomány értelmében az adventi koszorú ma három lila és egy rózsaszín gyertyát kap.
iStockPhoto
Készülj az ünnepre adventi naptárral!
A gyerekek számára az adventi naptár elterjedése jelent még örömöt, nem véletlenül, hiszen a várakozást ezzel az apró meglepetésekkel teli, huszonnégy részből álló naptár édesítheti meg. Persze nemcsak a gyerekeket lehet meglepni adventi naptárral, hiszen ha kedvesünknek vagy párunknak szeretnénk emlékezetesebbé varázsolni a várakozást, őket is megajándékozhatjuk egy magunk készítette adventi naptárral. Elég hozzá 24 apró boríték felfűzve (felgémkapcsozva) egy aranyszalagra, benne egy-egy személyre szóló üzenettel, idézettel vagy egyszerűen azzal az egyetlen szóval, hogy "szeretlek", s mellette a rövid indoklással, hogy miért. Már az segítheti az ünnepi ráhangolódást és elmélyítheti a kapcsolatot, ha sikerül összeszedni, megnevezni 24 okot, amiért szeretjük párunkat.

Hazánkban a második világháborút követően terjedt el széles körben az adventi koszorú készítése, és nemcsak családi körben, de a közösségi élet területein is - templomokban, hivatalokban, iskolákban - feltűntek a várakozást üzenő koszorúk.

2010. november 28., vasárnap



FOHÁSZ
Óh uram, ha létezel valahol a világegyetemben!
Hallgass meg kérlek engem, ki magam vagyok
A semmi az általad alkotott végtelenben.
Hallgasd, hogyan mondok hitetlen létemre is imát!
Kérlek, hogy oltalmazd azokat,
Kiket már egyre vénülő szívem, olyannyira imád.
Segítsd mindig őket, miként azt velem is számtalanszor tetted!
Szereteted, magvaiból nevelj erdőnyi árnyat adó lombos fát,
Miként azt te bennem is vetetted.
Add uram, hogy higgyenek magukban, s megbízzanak másban!
Tedd, oh mindenható uram, hogy
Higgyenek az emberség és megértő szeretet hívó szavában.
S végül segíts engem, hogy mindig adni tudjak,
Ha csak egy mosolyt is,
A mindig szomorúknak.
M. Laurens


2010. november 22., hétfő




Az angyal: láthatatlan bizonyosság, a gondviselő Isten személyes ajándéka a számunkra. 
Ő a szeretet titokzatos jelenléte, aki mennyei védelem alá von, és apró jelekkel szól hozzánk. 
lŐrizzen egész éven át!

2010. november 21., vasárnap

2010. november 15., hétfő























Ó mennyi csönd van némely alkonyatban,
Mennyi derű és mennyi nyugalom,
A felhők úgy pihennek a magasban,
Mint a bárányok a domboldalon.

Szelíd békesség árad a világra,
Meghalt a harc, a lárma, a panasz,
Kinyílik a búcsú halvány virága,
A nap végső csókjából fakad az.

Az ember nézi az alkonyt, szivében
Szeretne ő is békét és derűt,
És várja, hogy az éj jöjjön sötéten,
Mint gyásza, melyben oly rég elmerült.

E nagy, mély csönd szent közönyében érzi,
Mily idegen már tőle a világ
És a halálra gondol, mely kitépi
Lelkéből vérző gondjai nyilát.

2010. november 13., szombat




Az idő (...)
túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.




2010. november 9., kedd

2010. november 6., szombat



Karácsonyi tündérek



Ezernyi csillag hull most az égből.
Fagyos kis tündérek suttognak az éjről.
Nem is tündérek,hópihe talán.
Jeges csillagpor hull a Földre rá.

Karácsony éjjelén az ablakból látom,
Fehérbe öltözött a táj kint a határon.
Lelkem megnyugszik,s béke járja át,
Boldogan kívánok"jó éjszakát."

De millió tündér nem alszik el,
A világ reggel békével kel.
Csillámló táncukkal szeretetet szórtak.
Az emberek arcára mosolyt varázsoltak.


Tóth Attila:
Álommanó


Lopva oson, fut az ágyon,
a szépen vetett noszolyákon.
Hogy ne vedd észre halkan lépdel,
azt fürkészi merre nézel.

Nagy zsák a vállán,
úgy áll a párnán.
Ott áll türelmesen várva,
így telik az éjszakája.

Amikor már ásításod látja,
kinyílik a mesék zsákja.
Van ott álom mesés, s fakó,
hogy mennyi szép nem is elmondható.

Szépen benyúl szűk zsebébe,
álomport vesz kis kezébe.
Esti álmod kiválasztja,
a szemedre ráragasztja,
meghinti szép álomporral,
aztán gyorsan tovanyargal.



Tudjátok, a természet mitől oly csodás?
Mitől színes, élő, csupa-csupa
gyémántfény ragyogás? Ki segít
az összes lénynek úszni, szállni,
repdesni? Ki szorgoskodik szüntelen?
Mindez a tündérek műve, az ő apró
kezük munkája. És ha egy kisbaba
felnevet, új tündér kap szárnyra.



"Ugye tudjátok, honnan származnak a tündérek? Az úgy volt, hogy amikor az első gyerek a Földön elnevette magát, a kacagása ezer darabra tört és szanaszét gurult a Földön. Ezekből lettek aztán a tündérek."








Túrmezei Erzsébet
ÍGY KELLENE
Minek most kis dolgokon síni?
Akkor könnyünk nagyokra nem marad.
Kötözgetni kis karcolásainkat?
Ezrek véreznek el egy perc alatt!
Sóhajainknak visszhangot keresni,
ha sikoltások kreszcsendója kér
s millió jajszó dörömböl az égen!
Kétségbeesni semmiségekér’!?
Sirassuk a nagyot, a legnagyobbat!
Semmivé foszlanak a kis bajok.
Testvérek tátongó sebét kötözve
kis karcolásunk már nem is sajog.
A sikoltások kórusát figyelve
Keressük egyre, kin segíthetünk.
És elnémul a magunk sóhajtása.
És meggazdagul koldus életünk.



Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tied a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.

Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.

Áldjon, Uram, téged Hold nénénk és minden csillaga az
égnek; Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
kik által élteted minden te alkotásodat.

Áldjon, Uram, tégedet Víz húgunk,
oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos.

Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.

Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat.

Áldjon, Uram, téged minden ember, ki szerelmedért másnak
megbocsát. És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.

Áldjon, Uram, testvérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, aki magukat megadták a te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.

Dicsérjétek az Urat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
És nagy alázatosan szolgáljátok.

(Ford.:Sík Sándor)







Luther Márton: Dal a Bibliáról


Hol nincs a polcon Biblia,
üres, kietlen ott a ház;

könnyen bejut Sátán oda,
s az Úr Jézus ott nem tanyáz.

Azért hát ember, bárki légy,
egy-két filléred kerül:
egy Bibliát sietve végy
az ördög ellen fegyverül.

Nyisd azt föl minden reggelen,
csüggj hittel mindenik szaván,
merülj belé figyelmesen,
olvasd, kutasd nap-éjszakán.

E könyv erőt ad és vigaszt,
s ne bánd, ha int, ha néha bánt,
pajzs gyanánt használjad azt
örömben, búban egyaránt.

Szeresd e könyvet, s úgy tekintsd
mint földi élted támaszát,
amely ha sírodig kísért,
számodra nyit új, jobb hazát.













Header

.

.

.

.